Korábbi tanácsaink arról szóltak, milyen
módon könnyíthetjük meg túlterhelt gerincünknek az ülő helyzetet. Most, hogy
már tudjuk, miként vegyük fel a megfelelő ülő pozíciót, hogyan állítsuk be asztalunkat,
székünket és – szükség esetén – monitorunkat, és azzal is tisztába vagyunk,
milyen az „aktív” ülés, továbbléphetünk.
Ismétlés a tudás anyja!
Habár tisztában vagyunk azzal, milyen a
megfelelő ülő pozitúra, nagy esély van rá, hogy megfeledkezünk róla. Mivel ülve
általában valami szellemi tevékenység köti le figyelmünket, testünk helyzete –
akkor is, ha előre beállítottuk azt –, megváltozik. Amint ezen kapjuk magunkat,
vegyük fel ismét a megfelelő ülő pozíciót! Aztán tegyük meg ezt újra és újra és
újra! Ne foglalkozzunk azzal, hogy a körülöttünk lévők esetleg sajtkukacnak
tartanak! Ők valószínűleg nem tudják azt, amit mi:
A mozgás – élet.
Főleg az izmainknak. Számukra ez nem
csupán feladat, hanem szükség is. Ezért alakultak ki, ezért részei a
testünknek, ez élteti őket. Az ülő helyzet azonban elég mozgásszegény. Ahhoz
tehát, hogy izmainkat karban tartsuk, aktivizálnunk kell magunkat. Tartós ülés
esetén legalább óránként egyszer álljunk fel, sétáljunk és nyújtózkodjunk! Ha
csak ennyit megteszünk, máris több munkát adunk az izmainknak, mint amennyi
feladatuk ülő helyzetben van. Több munka hatására tónusosabbá válnak, nem
lustulnak el. A tónusosabb izmok jobban tartanak, és ezáltal csökken az
ízületeinkre, porcainkra, porckorongjainkra eső terhelést. Ha pedig nincs
lehetőségünk (ne adj isten lusták vagyunk) felállni és úgy mozogni, akkor
Ha nincs ló, jó a szamár is.
Avagy az ülve mozgás is segít. Tegyük le
pár percre a munkát vagy más tevékenységet, amit végzünk, székünkkel
távolodjunk el karnyújtásnyira az asztaltól, és végezzük el a lenti rövid
gyakorlatsort! Minden gyakorlatot lassan (akár csukott szemmel) hajtsunk végre,
és közben ne máson töprengjünk, csak erre figyeljünk!
A feladatok elvégzése maximum 7-8 percet
vesz igénybe. Amennyiben azonban rendszeresen elvégezzük őket, a köztes időben
végzett munkánk jóval hatékonyabb lesz, testünk pedig hálás a törődésért.
Kiindulási helyzetként medencénket enyhén
billentsük előre (és tartsuk így a gyakorlatsor végéig) egyenesítsük ki a törzsünket
(húzzuk hátra a vállainkat), két karunkat pedig engedjük le az oldalunk mellé!
1. Fejünket döntsük jobbra
(fülünket közelítsük a vállunkhoz), majd vissza középre és át balra! (Vállainkat tartsuk végig azonos magasságban!) Ismételjük
meg ötször!
2. Fejünket fordítsuk jobbra, majd
vissza középre és át balra! Ismételjük meg ötször!
3. Két vállunkat húzzuk fel a fülünk
irányába, majd mindkettőt engedjük vissza és egyszerre nyomjuk őket lefelé
(mintha az ujjaink végével el akarnánk érni a talajt)! A vállak emelését kísérjük
mély belégzéssel, leengedésüket pedig kilégzéssel! Ismételjük meg mindezt ötször!
4. Ezt követőn – miközben hasunkat és
fenekünket megfeszítve tartjuk, hogy derekunkban ne jöjjön létre mozgás (medencénk ne billenjen előre és hátra) –
vállainkat húzzuk egészen előre (csak előre, felfelé ne!), közben fejünket
engedjük szintén előre (állunkat közelítsük a mellkasunkhoz), hátunk felső
részét domborítsuk! Vállainkat ezután húzzuk egészen hátra (csak hátra, felfelé
ne!), közben fejünket emeljük vissza, majd engedjük lassan hátra, a mozgás
végére pedig közelítsük egymáshoz a lapockáinkat! Ismételjük meg ötször!
FONTOS: Ha a fej hátradöntésekor
szédülés jelentkezik, akkor ezt a komponenst hagyjuk a gyakorlatból!
5. Két kezünket tegyük elölről az azonos
oldali vállunkra! Jobb karunkat nyújtsuk fel a plafon felé, fejünk fölött nyújtózzunk
át balra, törzsünkkel is kísérjük a mozgást, végül törzsünket hozzuk vissza
egyenes helyzetbe és jobb kezünket engedjük vissza a jobb vállunkhoz! Ugyanezt
végezzük el bal kézzel, jobbra döntve a törzset! Ismételjük meg ötször!
6. Törzsünk előtt fektessük egymásra a
két alkarunkat (fogjuk meg a másik oldali könyökünket), a két karunkat emeljük
meg vállmagasságig, vigyük egyszerre jobbra és törzsünkkel
forduljunk utána! Majd vigyük át balra a két kart, szintén forduljunk utána,
végül hozzuk vissza középre a két kart, és (még mindig összefogva) engedjük le
a törzsünk elé! Ismételjük meg ötször!
7. Két kezünket tegyük csípőre,
medencéket billentsük egészen előre (hasunkat toljuk ki), majd hátra (hasunkat
húzzuk be), miközben hátunk végig nekitámaszkodik a háttámlának! Ismételjük meg
ötször!
8. Két kezünket tegyük az azonos oldali
térdünkre! Jobb lábfejünket magunk felé felhúzva és így megtartva nyújtsuk ki,
majd hajlítsuk be jobb térdünket! Végezzük el ugyanezt bal lábbal is!
Ismételjük meg ötször!
9. Két kezünk maradjon a két térdünkön! Lábainkat
egyszerre állítsuk sarokra, majd gördítsük át lábujjhegyre! Ismételjük meg
ötször!
10. Két karunkat engedjük le újra magunk
mellé! Karjainkat egyszerre emeljük meg előre, egészen a fejünk mellé, nyújtózzunk
meg egyszerre a kettővel felfelé, miközben mély levegőt veszünk! Karjainkat engedjük vissza
a törzsünk mellé, miközben lassan kifújjuk a levegőt! Ismételjük meg
ötször!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése