Gerincünk 3 régióját összesen 24
csigolya alkotja. A nyaki szakaszon 7, a háti szakaszon 12, az ágyéki szakaszon
5 csigolya található. Minden szakaszon hasonló, ám a többi szakaszétól némileg eltérő
méretű és formájú csigolyák láthatók. Ezek egymáson „ülnek”, és mindegyik
közvetlen kapcsolatban van az alatta és fölötte lévővel. A kapcsolat több
módon jön létre: egyrészt a csigolyatestek, másrészt a csigolyák ízületi nyúlványai
között alakul ki.
Háti csigolya oldalnézetből |
A csigolyatestek közötti kapcsolatot a
porckorongok biztosítják. Szerepük van a gerincet érő terhelés elnyelésében és
elosztásában, illetve megakadályozzák, hogy a két csigolya közvetlenül
összeérjen. Anyagukat tekintve puhábbak és képlékenyebbek az csontos
csigolyáknál. A külső porcgyűrűk között, a porckorong közepén egy zselés mag helyezkedik
el. A belső mag képes vizet felszívni is leadni, vagyis képes tágulni és
szűkülni, ezért jelentős mértékben ellenáll a mechanikai nyomásnak. A magot körülölelő
porcgyűrűk ezzel szemben nem tágulékonyak, az őket érő nyomásnak nem tudnak
ellenállni.
Porckorong felülnézetből |
A porckorong elhelyezkedése két csigolya között |
A csigolyák ízületi nyúlványai ízületi
szalagokkal, ízületi tokkal és izmokkal kapcsolódnak egymáshoz, ezek az
úgynevezett kisízületek. A kisízületek szalag- és tokrendszere, az izmokhoz és
minden más ízület szalag-és tokrendszeréhez hasonlóan, rugalmas. Feladatuk a
csigolyák egymáshoz viszonyított, túlzott mértékű elmozdulásának
megakadályozása.
A gerinc mozgásait – amely során a
szomszédos csigolyák egymáshoz képest meghatározott irányban elmozdulnak – a
gerinc melletti izmok szabályozzák. Maga a mozgás a kisízületekben jön létre.
Az ágyéki gerinc folytatása a
keresztcsont. Ez ugyancsak csigolyákból áll, azonban ezek a csigolyák
összecsontosodtak, így közöttük nem jön létre mozgás. A keresztcsont egészében
ugyanakkor képes elmozdulásra.
Mindamellett pedig, hogy elmozdulása
lehetséges, egy ízület alkotásában is részt vesz. Pontosabban kettőében. A csípőcsontokkal
együtt képezi a jobb és bal oldali csípő-keresztcsonti (sacroiliacalis vagy SI)
ízületet.
A medencegyűrű |
Tehát a keresztcsont résztvevője mind a gerincnek, mind pedig a medencének, mint funkcionális egységeknek. A kettőt ráadásul egymáshoz is kapcsolja. Kijelenthetjük tehát: a keresztcsont biztosította összeköttetés a felelős azért, hogy a medence elmozdulása a gerinc elmozdulását, a medence megváltozott pozíciója a gerinc megváltozott pozícióját vonja maga után.
A medence és a(z ágyéki) gerinc kapcsolata |