2018. szeptember 3., hétfő

A helyes ülés – a megfelelő ülő pozíció kialakítása (autóban)


Ahogy már többször hangsúlyoztuk, sok időt töltünk ülő helyzetben. Ezt gyakran úgy tesszük, hogy azzal ártunk a gerincünknek. Így van ez általában mindenféle széken és asztalnál, legyen az az irodában vagy otthon, és még inkább így van az autónk ülésén. Vezetéskor sem mindegy tehát, milyen helyzetben ülünk.
               
Ha az ülés túl messze van kormánytól, és túlzottan hátra döntött helyzetbe állítjuk, akkor a könyököket kifeszítve kell tartani, a fejet és a vállakat előre kell tolni. A kar (főleg a felkar) vállmagasságban, szinte teljesen vízszintes helyzetben van. Ahhoz, hogy ezt sokáig meg tudjuk tartani, a vállizmainkat és a nyakizmainkat is meg kell feszítenünk. Mindezt fokozzuk a fejünk előretolt helyzetével, ami, mint korábban említettük, növeli a nyaki gerinc ívét, tovább feszítve a nyakizmokat. Amennyiben így ülünk, hamar elfárad a karunk és a nyakunk.
Ha mindezt azzal kompenzáljuk, hogy közelebb hajolunk a kormányhoz, akkor gerincünk dupla „S” alakú görbületéből egy nem túl ergonomikus „C”-t formálunk. Így a terhelés nagy részét az ágyéki gerincszakaszunkra rójuk, amivel akár rövidebb távon is szinte biztosan derékfájást váltunk ki.





A megfelelő ülő pozícióhoz az ülés háttámláját közel függőlegesbe kell állítanunk.
A kormány távolsága akkor optimális, ha két könyökünk lazán (kb. 30˚-os) hajlított helyzete mellett kényelmesen elérjük. Amikor lábainkat a pedálokra tesszük, két térdünk semmiképpen se legyen teljesen nyújtva, inkább enyhén behajlítva.
Az ülés magassága akkor a legkedvezőbb, ha a két térdünk csak pár centivel van föntebb, mint a fenekünk, vagyis csípőnk közel derékszögben hajlított helyzetben van. Ezt az újabb típusú gépjárművekben az ülés magasságának beállításával szabályozhatjuk. Amennyiben erre nincs módunk, tegyünk egy párnát, összehajtott takarót, esetleg ülőpárnát a fenekünk alá!
Amint egy széken, úgy az autó ülésén is érdemes egészen annyira hátra csúszni, hogy fenekünk és hátunk érintse a háttámlát. Ha az ülés alsó-hátsó részén nincs gyárilag kialakított deréktámasz, akkor (főleg hosszabb út előtt) tegyünk egy henger alakúra összetekert törölközőt a derekunk mögé! Emiatt medencénk kissé előrebillen, az ágyéki gerincünk ülő helyzetben alapvetően elsimuló íve megnövekszik. Ezekkel lehetővé tesszük, hogy gerincünknek a terhelés elnyelésében fontos kettős „S” alakú szerkezetét minél jobban fent tudjuk tartani.

Ez a helyzet, ahogy a korábban leírt asztalnál ülés sem kőbe vésett. Nem kell az ülés során minden egyes pillanatban arra törekedni, hogy minden paramétert az utolsó centiig vagy fokig betartva, karót nyelt pozícióban, éppen csak szemünket el-elmozdítva helyezkedjünk el. Mégis, érdemes időről-időre újra fölvenni az említett helyzetet, hogy minél jobban csökkentsük a nem ülő életmódra „kitalált” gerincünk terhelését.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A sport, mint önfejlesztő tevékenység – 3. rész

Gyerekek és a sport? A mozgás elengedhetetlen a megfelelő testi fejlődéshez. Amíg növésben vagyunk, kialakul, hogy egy-egy izmunkban menny...